A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
Hírek
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A Debreceni Egyetem Szenátusa az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) felkérésnek megfelelően rendkívüli ülést tartott annak érdekében, hogy az egyetem számára 2026. augusztus 3-án megküldött kurátori pályázatokat rangsorolja, valamint megállapítsa az egyetem által delegált FB tagot és javaslatot tegyen a további tagokra.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke felszólalt a Debreceni Egyetem augusztus 6-án, csütörtökön tartott rendkívüli szenátusi ülésén.
Az európai elektromobilitás és akkumulátorgyártás egyik legfontosabb új központjává léphet elő Debrecen és a Debreceni Egyetem. Ezt támasztja alá az a csütörtöki találkozó is, mely során magas rangú kínai delegációt fogadtak az intézmény vezetői a Főépület Rektori Tanácstermében. A megbeszélés fókuszában az egyetem hivatalos csatlakozása állt a távol-keleti partnerek globális szakmai szövetségéhez.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói arra jutottak, hogy azokban a földszintes családi házakban, ahol telente a falakban, a padlóban és a plafonban apró csövekben keringetik a fűtésre használt melegvizet, az egyenletesebb eloszlás miatt jobb ugyan a hőérzet, mint egy radiátoros épületben, ugyanakkor az előbbi fűtési megoldás többe is kerül.
Megjelent a Gerundium egyetemtörténeti folyóirat legfrissebb kiadványa. A lap ezúttal a Debreceni Egyetem jogelőd intézményeihez, egykori professzoraihoz kapcsolódó legújabb kutatási eredmények mellett az integráció 25 éves jubileumáról, a Református Kollégium kántusáról, valamint a felsőoktatás ókortól datálódó történetéről szóló tanulmányokat kínál olvasóinak.
Újabb tudományterületekkel bővül a Debreceni Egyetem és a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem (SZAE) együttműködése. Az agrár- és élelmiszertudományok után műszaki és gazdaságtudományi területeken is szorosabbra fűzi viszonyát a két intézmény. A mások mellett oktató- és hallgatócseréről, közös konferenciákról és kutatásokról szóló megállapodást július 9-én, csütörtökön írták alá.
A Főépület Aulájában rendezett ünnepség keretében 104 új doktort avatott a Debreceni Egyetem. A július 4-i, szombati eseményen habilitált doktori és Professor Emeritus címeket, valamint a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kiválósági PhD Ösztöndíjait is átadtak.